Ez más jelenség, mint amikor a működő radiátor alja valamivel hűvösebb a tetejénél. Utóbbi a hőleadás természetes következménye is lehet. A felül kialakuló hideg terület viszont különösen akkor veti fel a levegősödést, ha csobogás kíséri.
A megfelelő megoldás sokszor a szakszerű légtelenítés. Ha azonban a probléma gyorsan visszatér, vagy légtelenítéskor nem távozik gáz, további ellenőrzésre van szükség.
Mi történik a radiátor belsejében?
A fűtővízzel együtt apró buborékok is mozoghatnak. A gáz a magasabban fekvő részeken összegyűlhet, így a radiátor felső részében gázpárna alakulhat ki.
Az alatta haladó víz közben továbbra is melegítheti a radiátor többi részét. Emiatt lehet alul érezhetően meleg, felül pedig hűvös ugyanaz a hőleadó.
A gázpárna nem mindig foglalja el a teljes felső sávot. Elhelyezkedését a radiátor belső kialakítása, felszerelése és az áramlás is befolyásolja.
A hiba kezdetben csak kisebb teljesítménycsökkenést okozhat. Több összegyűlt gáz már jelentősebben akadályozhatja a keringést, és a helyiség fűtése is romolhat.
Honnan kerül oda levegő?
Feltöltés vagy szerelés után maradhat levegő a hálózatban. A frissen betöltött víz oldott gázokat is tartalmaz, amelyek a melegedés és a nyomásviszonyok változásával kiválhatnak.
Ezért egy radiátorcsere vagy a rendszer leürítése után nem szokatlan, hogy a kezdeti légtelenítés ellenére később is összegyűlik valamennyi gáz.
Más a helyzet, ha hosszabb ideje nem történt beavatkozás, mégis újra meg újra hideg lesz a radiátor teteje. Ilyenkor többek között a következőket kell tisztázni:
- szükséges-e rendszeresen friss vizet utántölteni;
- megfelelő-e a rendszer nyomása;
- működnek-e a légtelenítő és levegőleválasztó berendezések;
- rendben van-e a tágulási tartály;
- van-e olyan hiba, amely fenntartja a levegősödést.
A radiátor ilyenkor sokszor csak az a hely, ahol a probléma láthatóvá válik.
Miért a felső emeleten jelentkezik először?
Egy többszintes épületben a gáz könnyen a magasabban fekvő részeken gyűlik össze. Ezért a legfelső lakások radiátorainál akkor is megjelenhet a panasz, ha a hiba forrása a közös rendszer más részén van.
Például egy társasházi feltöltés után az alsó lakások megfelelően fűthetők, miközben felül néhány radiátor levegős marad. Ettől még nem biztos, hogy a felső lakás saját radiátora hibás.
Központi fűtésnél ezért érdemes megkérdezni, más lakásban is jelentkezik-e hasonló probléma, és jelezni a közös képviselőnek vagy az üzemeltetőnek.
A közös rendszer nyomását és feltöltését nem célszerű lakásonkénti, egymástól független próbálkozásokkal kezelni.
Mikor segíthet a légtelenítés?
Légtelenítés akkor indokolt, ha valóban összegyűlt gáz akadályozza a radiátor működését, és az adott rendszer lehetővé teszi a helyi beavatkozást.
A légtelenítő feladata, hogy a radiátor magas pontján összegyűlt gázt kiengedje. Amikor a gáz távozik, a helyét megfelelő nyomásviszonyok mellett víz foglalja el.
A munkát az adott radiátor és fűtési rendszer útmutatója szerint kell végezni. A fűtés legyen kikapcsolva, és a radiátor biztonságosan hűljön le. Forró víz vagy gőz égési sérülést okozhat, ezért működő, forró rendszeren ne kezdjen hozzá.
A légtelenítő csavarját nem szabad teljesen kivenni. Ha a szerelvény sérült, korrodált vagy nem működtethető egyértelműen, szerelő szükséges.
Társasházi központi rendszerben az üzemeltető előírásait kell követni. A légtelenítés utáni nyomásellenőrzés és szükséges feltöltés ott nem feltétlenül a lakó feladata.
Mi van, ha rögtön víz jön?
Ha a megfelelően elvégzett légtelenítéskor azonnal egyenletesen víz távozik, nem indokolt tovább engedni abban a reményben, hogy majd ettől melegszik át a radiátor.
Ilyenkor lehet, hogy a hideg résznek más oka van. Elégtelen átfolyás, hibás szelep, nem megfelelő bekötés vagy belső akadály is befolyásolhatja a hőeloszlást.
Az is előfordulhat, hogy a gáz a kialakítás miatt nem jut el megfelelően a légtelenítőhöz. Ezt különösen új felszerelés vagy radiátorcsere után érdemes ellenőrizni.
Ha sem gáz, sem víz nem távozik, abból sem szabad azonnal következtetni. A rendszer nyomása, a radiátor leválasztása vagy maga a légtelenítő is szerepet játszhat. A nyílás erőltetése helyett a körülményeket kell tisztázni.
A légtelenítés után nem azonnal lesz mindenhol meleg
A hőeloszlást működő fűtés és megfelelő fűtési igény mellett lehet értékelni. Ha a helyiség már elérte a beállított hőmérsékletet, a termosztatikus szelep korlátozhatja az átfolyást.
Ilyenkor a radiátor nem feltétlenül melegszik át akkor sem, ha a levegő már távozott. Ez nem bizonyítja a beavatkozás sikertelenségét.
A következő fűtési időszakban azt érdemes figyelni, hogy eltűnt-e a korábbi hideg felső terület, megszűnt-e a csobogás, és megfelelően fűthető-e a helyiség.
A kapcsolódó hangokról a Miért csobog a radiátor? című cikkben olvashat.
Ha néhány nap múlva újra hideg a teteje
A visszatérő levegősödésnél az ismételt légtelenítés csak átmeneti segítség. Meg kell vizsgálni, miért gyűlik össze újra gáz.
Különösen fontos jel, ha közben esik a rendszer nyomása, rendszeres az utántöltés, vagy más radiátorok is érintettek. A gyakori légtelenítés okairól és a nyomáscsökkenésről külön cikkek szólnak.
A szerelő számára hasznos, ha ismert, mikor töltötték fel utoljára a rendszert, mennyi idő alatt tér vissza a panasz, és valóban távozik-e gáz a légtelenítéskor.
A megfelelő eredmény az, hogy a radiátor tartósan ellátja a feladatát. Nem szükséges minden pontján azonos hőmérsékletűnek lennie, de a levegő miatt kieső felső felületnek és az ismétlődő fűtési panasznak meg kell szűnnie.