A radiátor nem attól alkalmas hőszivattyúhoz, hogy új vagy külön „hőszivattyús” megnevezéssel árulják. A döntő kérdés a tényleges hőleadása és az adott helyiség hőigénye.
A kazánról történő átállásnál azért kerül elő gyakran a csere, mert alacsonyabb hőmérsékletű vízzel ugyanaz a radiátor kisebb teljesítményt ad le. Ezt kell összevetni azzal, mennyi hőre van szükség a hideg téli napokon.
Miért fontos a fűtővíz hőmérséklete?
Az előremenő víz a hőtermelőtől a radiátorok felé halad. Miután hőt adott le, visszatérő vízként jut vissza a berendezéshez.
A hőszivattyúnak energiát kell felhasználnia ahhoz, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből felvett hőt a fűtés számára használható hőmérsékletre emelje. Azonos egyéb körülmények mellett általában kedvezőbb a működése, ha alacsonyabb előremenő hőmérséklet elegendő.
A radiátor viszont annál több hőt képes átadni, minél nagyobb a közte és a helyiség levegője közötti hőmérséklet-különbség.
A két szempontot együtt kell kezelni. Az alacsony vízhőmérséklet előnyös lehet a hőszivattyúnak, de csak akkor használható, ha a hőleadók így is kifűtik az épületet.
A radiátorra írt wattérték nem minden körülmény között érvényes
Egy radiátor katalógusában szereplő teljesítmény meghatározott előremenő, visszatérő és szobahőmérséklethez tartozik.
A 75/65/20 °C jelölés például 75 °C-os előremenő vizet, 65 °C-os visszatérőt és 20 °C-os helyiséget jelent. Ha ugyanez a radiátor 45/40/20 °C mellett működik, lényegesen kisebb lesz a hőleadása.
A gyártói táblázatok vagy korrekciós tényezők segítségével lehet meghatározni a teljesítményt a választott üzemi hőmérsékleten. Nem helyes egyszerűen úgy számolni, hogy a vízhőmérséklet felezésével a leadott hő is megfeleződik.
Ezért az olyan kijelentés, hogy „ebben a szobában van egy kétkilowattos radiátor”, önmagában kevés. Tudni kell, milyen hőmérsékleti feltételek mellett kétkilowattos.
Helyiségenként kell összehasonlítani az igényt és a hőleadást
Az épület összesített hőigénye fontos a hőtermelő kiválasztásához, de a radiátorok megfelelőségét szobánként kell ellenőrizni.
Egy középen elhelyezkedő hálószoba kevés külső felülettel más terhelést jelent, mint egy sarokszoba két külső fallal és nagyobb ablakfelülettel. Ugyanakkora alapterület mellett is eltérhet a szükséges fűtési teljesítmény.
A számításban szerepet kap:
- a külső falak, ablakok és más határoló szerkezetek hővesztesége;
- a helyiség kívánt hőmérséklete;
- a légcsere;
- a szomszédos terek hőmérséklete;
- a méretezéshez választott külső hideg.
A méretezési külső hőmérséklet azt a téli állapotot jelenti, amelyre a fűtést tervezik. Egy enyhe novemberi napon megfelelően fűtő radiátorról még nem biztos, hogy ugyanez elmondható erős fagyban is.
Példa: miért lehet elég csak két radiátort cserélni?
Tegyük fel, hogy egy házban minden helyiségre kiszámítják a hőigényt és a meglévő radiátor teljesítményét a tervezett vízhőmérsékleten.
Az egyik hálószobának a méretezési állapotban 800 watt kell, a radiátora pedig ilyen feltételekkel 1000 wattot tud leadni. Ez a hőleadó megfelelő lehet.
A sarokszobának 1400 wattra van szüksége, a meglévő radiátor viszont csak 900 wattot ad le. Itt már hiányzik a szükséges teljesítmény.
Ezek szemléltető számok, nem konkrét radiátortípus adatai. A példa lényege, hogy egy házon belül eltérő döntések születhetnek. A megfelelő radiátorokat meg lehet tartani, a kevésnek bizonyulókat pedig célzottan lehet korszerűsíteni.
Ez általában hasznosabb kiindulópont, mint előre kijelenteni, hogy minden régi radiátort cserélni kell.
Milyen megoldások vannak, ha kevés a meglévő radiátor?
| Lehetőség | Miért segíthet? | Mit kell mérlegelni? |
|---|---|---|
| Nagyobb vagy több hőleadó felületű radiátor | Alacsonyabb vízhőmérsékleten is több hőt adhat le | Elfér-e, megfelelő-e a csatlakozás és a fal teherbírása? |
| További radiátor | Több felület vesz részt a fűtésben | Milyen vezetéki és beszabályozási munka szükséges? |
| Ventilátoros hőleadó | A légmozgás növeli a hőátadást | Zaj, villamos ellátás, karbantartás és elhelyezés |
| Magasabb tervezett vízhőmérséklet | Növeli a meglévő radiátor teljesítményét | A hőszivattyú teljesítménye és fogyasztása ezen az üzemi ponton |
| A helyiség hőveszteségének csökkentése | Kevesebb hőt kell pótolni | Milyen épületenergetikai beavatkozás indokolt és megvalósítható? |
A nagyobb hőleadás nem feltétlenül jelent hosszabb radiátort. Azonos magasság és hossz mellett eltérő lemez- és konvektorkialakítású radiátorok teljesítménye is különbözhet.
A megfelelő típust azonban ugyanarra az üzemi hőmérsékletre kell kiválasztani, amelyre a rendszert tervezik.
A magas hőmérsékletű hőszivattyú mindent megold?
Léteznek magasabb előremenő hőmérséklet előállítására képes hőszivattyúk. Ez bővítheti a meglévő radiátoros rendszerek megtartásának lehetőségét.
A készülék legnagyobb elérhető vízhőmérséklete azonban önmagában nem mondja meg, milyen gazdaságosan fűti majd a házat.
Ellenőrizni kell, hogy a berendezés az adott külső hőmérsékleten és szükséges előremenő mellett mekkora teljesítményt ad le, milyen villamos fogyasztással működik, és szüksége lesz-e kiegészítő fűtésre.
A radiátorcsere költségét ezért a várható üzemeltetéssel együtt érdemes mérlegelni. Egy kezdetben kisebb beruházás nem feltétlenül eredményez kedvezőbb hosszú távú működést.
A csövek és a keringés is számítanak
A radiátor megfelelő mérete mellett el kell jutnia hozzá a szükséges mennyiségű víznek.
Ha a rendszer kisebb előremenő–visszatérő hőmérséklet-különbséggel működik, azonos hőteljesítmény szállításához nagyobb vízáramlásra lehet szükség. Emiatt a vezetékek, szelepek, szivattyúk és a beszabályozás állapotát is ellenőrizni kell.
Egy részben eltömődött vagy hibás szeleppel működő radiátor a számított teljesítményét sem fogja leadni. A hideg radiátoralj mögött például keringési probléma is állhat.
Az új hőtermelő előírt vízminőségét és minimális áramlási feltételeit szintén biztosítani kell. Az átállás ezért több annál, mint hogy a régi kazán helyére másik berendezés kerül.
Kell helyette padlófűtés?
Nem kötelező padlófűtésre váltani. A nagy felületű hőleadás kedvez az alacsony vízhőmérsékletnek, de megfelelően méretezett radiátoros rendszerrel is működhet a hőszivattyú.
Vegyes rendszer is kialakítható, ahol egyes helyiségekben padlófűtés, másutt radiátor van. Ilyenkor a különböző hőmérsékleti és szabályozási igényeket össze kell hangolni.
A padlófűtés sem attól megfelelő, hogy forró a burkolat. Erről a Miért nem meleg a padlófűtés? című cikkben olvashat.
A radiátorcsere előtt tehát helyiségenkénti hőigényszámításra, a hőleadók azonosítására és a választott vízhőmérséklet melletti teljesítményük ellenőrzésére van szükség. Ebből derül ki, mit lehet megtartani, hol indokolt csere, és milyen hálózati munka kell a megfelelő működéshez.