A hiba nem mindig látható csőtörés. Okozhatja apró kötési szivárgás, eresztő légtelenítő, biztonsági szelep vagy a hőtermelőn belüli probléma is.
A nyomás változásának menete sokat elárul. Más vizsgálatot indokol, ha felfűtéskor túl magasra emelkedik, majd hidegen leesik, és más helyzet, ha hasonló hőmérséklet mellett napról napra fogy el a nyomás.
Először azonos állapotokat hasonlítson össze
A víz melegedéskor kitágul, lehűléskor összehúzódik. Emiatt a nyomásmérő nem feltétlenül ugyanazt mutatja működő és kihűlt rendszernél.
Ha este még fűtött a kazán, reggel pedig hideg a rendszer, az alacsonyabb reggeli érték önmagában nem bizonyít vízveszteséget.
Jobban összehasonlíthatók az egymást követő napokon, hasonlóan lehűlt állapotban leolvasott értékek. A hőmérséklet mellett lehetőleg az üzemállapot is legyen hasonló.
A megfelelő töltési nyomás a rendszer magasságától, kialakításától és a berendezések előírásaitól függ. Egy másik házban használt értéket nem szabad automatikusan átvenni.
A kazán kijelzőjén látható fűtési nyomás nem a gáznyomás, és nem is feltétlenül azonos a használati vízhálózat nyomásával.
Apró szivárgásnál nem mindig lesz tócsa
A fűtővíz távozhat radiátorszelepnél, csőkötésnél, légtelenítőnél vagy más szerelvénynél. A szivárgás lehet olyan kicsi, hogy csak nedvesedés, elszíneződés vagy lerakódás látszik.
Meleg felületen a kis mennyiségű víz részben elpárologhat. Emiatt az, hogy a padló száraz, még nem zárja ki a vízveszteséget.
Érdemes bontás nélkül szemügyre venni a hozzáférhető csatlakozásokat, a radiátorok környezetét és a látható csöveket. A friss nedvesség, rozsda vagy fehéres lerakódás fontos információ lehet.
A forró kötéseket ne érintse meg, és ne próbálja nyomás alatt utánahúzni. Egy megmozdított, sérült kötésből a korábbinál több víz is távozhat.
A tágulási tartály hibája közvetve vízveszteséget okozhat
A zárt fűtésben a tágulási tartály veszi fel a melegedő víz térfogat-növekedését. A szokásos membrános tartályban vízoldal és gázoldal található, amelyeket rugalmas membrán választ el.
Ha a tartály gázoldali töltete nem megfelelő, a membrán sérült, vagy a tartály nem tud kapcsolatot tartani a rendszerrel, a nyomás felfűtéskor túlzottan megemelkedhet.
A biztonsági szelep erre vizet engedhet ki. Amikor a rendszer később lehűl, már kevesebb víz marad benne, és a nyomás túl alacsony lesz.
A tulajdonos gyakran csak az alacsony hideg értéket látja, ezért utántölt. A következő felfűtéskor azonban újra megismétlődhet a folyamat.
Ezért lényeges a hideg és meleg érték közötti különbség. A tágulási tartály ellenőrzése nem merül ki abban, hogy kívülről megnézik, és a gázoldali töltet beállítása sem felhasználói feladat.
Hol tűnik el a biztonsági szelepen kiengedett víz?
A biztonsági szelep kifolyása külön elvezetéshez csatlakozhat, ezért a tulajdonos nem feltétlenül látja a távozó vizet.
Előfordulhat, hogy csak felfűtéskor történik vízelengedés. Máskor a szelep szennyeződés vagy hiba miatt utána sem zár megfelelően, és tovább szivárog.
A szelep vízelengedése önmagában nem bizonyítja, hogy kizárólag a szelep hibás. Először azt is tisztázni kell, miért emelkedett meg a nyomás.
A biztonsági szelep kifolyását soha nem szabad lezárni vagy bedugaszolni. A szelep a rendszer védelmét szolgálja.
Kondenzációs kazánnál a rendes működésből származó kondenzvíz elvezetése ettől külön feladat. A kondenzvíz megjelenése önmagában nem fűtővíz-szivárgás, ezért a kifolyásokat nem célszerű találomra azonosítani.
Légtelenítés után is csökkenhet a nyomás
Amikor a rendszerből gáz és esetleg víz távozik, a kijelzett nyomás megváltozhat. Feltöltés vagy szerelés után az első légtelenítések ezért járhatnak kisebb korrekciós igénnyel.
A nyomást az adott rendszer előírásai szerint kell ellenőrizni és szükség esetén helyreállítani.
Ha azonban a radiátorok folyamatosan levegősödnek, és emiatt rendszeres az utántöltés, már nem egyszeri beüzemelési jelenségről van szó. A gyakori légtelenítés okait is meg kell vizsgálni.
A csobogás és a hideg radiátortető ehhez kapcsolódó panasz lehet, de egyik sem mondja meg önmagában, hol veszít vizet a rendszer.
Ha sehol nem látszik szivárgás
Rejtett vezetékszakaszon vagy a hőtermelő belsejében is lehet vízveszteség. Egyes belső hibáknál a víz olyan úton távozik, amely kívülről nem látható.
Ez nem jelenti azt, hogy rögtön fel kell bontani a padlót. A hozzáférhető elemek, a tágulási tartály, a biztonsági szelep és a készülék ellenőrzése megelőzheti a rejtett hálózat célzott vizsgálatát.
A szakember a rendszer kialakítása szerint elkülöníthet vizsgálandó részeket, és megfelelő műszeres módszert választhat. Így pontosabban meghatározható, merre indokolt folytatni a munkát.
Ritkábban a nyomásmérő vagy az érzékelő hibája is felmerülhet. Az ugráló vagy ellentmondásos kijelzést ezért szükség esetén külön méréssel kell ellenőrizni.
Mit jelent a nyomásesés sebessége?
| A változás menete | Mit indokolt ellenőrizni? |
|---|---|
| Rövid időn belül jelentősen leesik | Aktív vízveszteség, nyitva maradt ürítési pont, jelentős hiba |
| Felfűtéskor nagyon megemelkedik, lehűléskor túl alacsony | Tágulási tartály, nyomástartás, biztonsági szelep |
| Napok vagy hetek alatt csökken | Kisebb szivárgás, időszakos vízelengedés |
| Feltöltés és légtelenítés után egyszer változik | A feltöltés utáni beállás és az előírt nyomáshelyreállítás |
| Szokatlanul ugrál vagy más jelekkel ellentmondásos | Mérőeszköz, érzékelő és a valós nyomás ellenőrzése |
A táblázat nem helyettesíti a vizsgálatot. Több ok együtt is jelen lehet: például egy hibás tágulási tartály után a biztonsági szelep is szivároghat.
Miért nem megoldás az állandó utántöltés?
Az utántöltés a hiányzó vizet pótolja, de a hibát nem javítja meg. Ha rendszeresen szükséges, meg kell keresni az okát.
A friss vízzel oldott gázok és ásványi anyagok kerülnek a rendszerbe, a meglévő kezelőanyag koncentrációja pedig megváltozhat. Ez hosszabb távon a korrózió és a lerakódások szempontjából is kedvezőtlen lehet.
A töltőcsapot nem szabad nyitva hagyni azért, hogy automatikusan pótolja az ismeretlen veszteséget. Ez túltöltéshez és további vízkárhoz vezethet.
Alkalmi utántöltés csak a készülék és a rendszer használati útmutatója szerint történjen. Ha nem egyértelmű a megfelelő szerelvény vagy célérték, szakember segítsége szükséges.
Mikor ne használja tovább a fűtést?
Gyors nyomásvesztés, jelentős vízfolyás vagy a készülék alacsony nyomás miatti ismételt leállása esetén ne próbálja folyamatos utántöltéssel üzemben tartani.
A berendezést a használati útmutató szerint állítsa le, ha ez biztonságosan megtehető, és kérjen javítást. Ha a víz villamos részekhez jutott, ne érintse meg a nedves készüléket vagy kapcsolót.
A burkolat bontása és a belső alkatrészek vizsgálata szakember feladata. A javítás során nemcsak az alacsony nyomást, hanem annak okát kell megszüntetni.
Milyen adat segít a hiba feltárásában?
Jegyezze fel a hideg állapotban leolvasott nyomást, a felfűtéskor látott legmagasabb értéket, valamint azt, mennyi idő alatt esik vissza. Hasznos előzmény a közelmúltbeli szerelés, légtelenítés vagy feltöltés is.
Közös társasházi fűtésnél a nyomástartás rendszerint központi feladat. Ilyenkor az üzemeltetőnek kell jelezni a panaszt, különösen akkor, ha több lakásban romlik a fűtés vagy ismétlődik a levegősödés.
A helyreállítás után nemcsak azt kell ellenőrizni, hogy a kazán elindul-e. A rendszernek hidegen és melegen is megfelelő nyomástartományban kell működnie, rendszeres kézi utántöltés nélkül.